Karaktertervezés

Egy történet legfontosabb eleme a karakter. Ha a szereplők nincsenek eléggé kidolgozva, esetleg a tervezésük közben valamit nagyon elrontottunk, az erősen visszajön a sztoriból, ezáltal pedig a kritikusok kezébe adjuk szerencsétlen szereplőinket,  hogy "nesze, csámcsogj rajta egy jót". Akár fanfictiont írsz, akár különálló történetet, szükséged van minimum egy vázlatra. Ez lehet papíralapú is, de én személy szerint sokkal jobban szeretem a Word-be pötyögni a sorokat. Külön dokumentumot szoktam nyitni a szereplőknek, igyekszem jól átláthatóan rendezni őket, hogyha a későbbiekben szükségem van az ott leírt információkra, azt ki tudjam keresni.  De mi is áll a vázlatban?

• A szereplő alap adatai, tehát a születési dátum, lakhely, külső, családtagok, kapcsolatban van-e jelenleg stb. Ezeket az információkat nem muszáj egyből beleszőni, sőt, inkább ne is tedd. Szépen lassan adagold be, hogy a történet előrehaladtával mindenkiről egyre többet tudjunk meg, így lassacskán az olvasókban is kialakul valamilyen szintű vélemény róluk, ami jó. 
• Családi háttér. Igyekezz hosszúra írni, hiszen a későbbiekben ez hatalmas segítség lehet számodra, mind a személyiségjegyeknél, és a lakhelynél. Van testvére? Ha van, milyen a vele való kapcsolata? Ha pedig egyke, mi a véleménye erről? A szülők nevelése határozza meg, milyen ember lesz a későbbiekben, ebben még a gyermekkori sérelmek is közrejátszanak. (Példa: Amikor hat éves volt elmentek vízibiciklizni a Balatonra, már javában egy mély rész felett jártak, amikor megcsúszott, és beleesett. Nem tudott úszni, kapálózott, végül az apja mentette ki. Azóta fél a víztől, még medencébe sem merészkedik) A szülei kapcsolata szintén fontos, hiszen  kinek a szülei sokat veszekedtek, a házasságuk nagyon elromlott, felnőttkorára kevésbé hisz az igaz szerelemben, mint mások. De természetesen nem mindenkivel történnek meg így a dolgok, az is hihet benne, akinek a szülei elváltak, ez csak következtetés. 
• Röviden arról, hogy mit csinált pár nappal a Prológus/1. fejezet, avagy a kezdés előtt. Elment kávézni a testvérével, barátaival, esetleg otthon gubbasztott egy üveg Nutella társaságában. Elvégre nem csak akkor él, amikor a történet játszódik, jó, hogyha van elképzelésünk arról, mit tevékenykedett előtte, ha akarjuk, ezt is beleszőhetjük.
• Tulajdonságai. Talán ez a legfontosabb. Mielőtt azonban nekiállnál őrülten pötyögni, nézd vissza a családi hátteret az élethűség érdekében. Elkényeztették? Viselkedjen ehhez méltóan, ugráltassa az embereket, vélje természetesnek, hogy körülötte forog a világ! Ha pedig sokszor betegeskedett, mindig gyenge volt, szegény családban nőtt fel, akkor megtanulja értékelni az erőt, az ételt, s a boldogságot. Minden egyes személyiségjegyét ki kell fejteni, esetleges példákkal alátámasztani. 

Persze ez nincsen kőbe vésve, lehet ennél még több infót is leírni, ezek csak az alapok, amik szerintem elengedhetetlenek. :)

Miután végeztünk a vázlattal, jöhet a karakter neve. Nem szeretem a vázlatírás előtt odabökni a nevet, mert még magával a karakterrel sem vagyok tisztában. Először végiggondolom, mi motiválja őt, mi a célja, utána jönnek a fentebb felsoroltak. És miután ezekkel kész lettem, akkor jön csak el a pillanat, amikor rámegyek ERRE a felettébb hasznos kis weboldalra. Beállíthatod jelentés alapján a nevet, amit majd ki fog neked dobni, ország, hosszúság, ráadásul magánhangzók és mássalhangzók számát is tudod szabályozni. Fontos, hogy elsősorban neked nyerje el a tetszésedet, passzoljon a szövegkörnyezetbe. Mellesleg az sem árt, hogyha nem árulkodik nagyon a karakterről. Személy szerint én már unom, hogy az összes angyalos történetben a lány angyal neve Angelina, a rossz, bűnöző karakter vezetékneve pedig Black. Legyünk kreatívak! Akár mi magunk is kitalálhatunk egy jól hangzó nevet, ezáltal még különlegesebbé varázsoljuk az egészet, és az olvasókban is jobban megmarad.

A drága Lexen készített a blogján egy kérdőívet, amellyel a legapróbb dolgokat is lejegyezhetjük fontosabb szereplőinkről. A megtekintéséhez kattints IDE.

Remélem segítettem ezzel a rövidke kis bejegyzéssel!

Natasha kérdésére a válasz sajnos majd csak később  kerül ki, sajnálom :(

Már a Facebookon is...

A mai bejegyzés rövidke lesz és elég későn is kerül ki, de szerkesztőtársaimmal arra a döntésre jutottunk, hogy az ötletet még ma megvalósítjuk.

Létrehoztunk a blognak egy Facebook csoportot. Oda is nyugodtan tehettek fel kérdéseket, viszont ha sem a blogon, sem Facebookon nem szeretnéd, hogy bárki megtudja, hogy kérdeztél egész nyugodtan írj bármelyikünknek üzenetben!

#mennyiszóismétlés #atyavilááág

És ha esetleg valamelyik vattapamacska kíváncsi rám - vagy társaimra - akkor szint úgy egy privát üzenetébe kerül, és talán a blog egyik szerkesztője lesz az új barátnője. Ki tuja...

A csoport ahol megtalálhatóak vagyunk mi is --->Katt ide<---

Minden vattapamacsot szeretettel várunk!

               Charlotte…♥

Mire van szüksége egy bloggernek? 7+1 dolog, ami elengedhetetlen egy blogger számára

I. Segítségre

Az előző cikkemben már meséltem arról, hogy mennyire fontos is az, hogy ha az ember elakad, segítséget kérhet olyantól, aki már egy jó ideje benne van ebben a szakmában. Mindig is a segítségkérés híve voltam, még akkor is, ha én magam csak nemrég kezdtem el hasznosítani ezt a módszert. Nem tagadom, az elején még nekem is eléggé nehezemre esett kérni, már-már könyörögni azért, hogy segítsenek már egy kicsit, mert abszolúté fogalmam sincs arról, hogy hogyan is kéne folytassam a történetemet. Igaz, a térden-állva-könyörgök-csak-segíts-már dologhoz még nem jutottam el, reményeim szerint nem is fogok, mégis úgy gondolom, hogy ha ez a megoldása annak, hogy tanácsokat kapjon az ember, akkor igenis szenvedni kell azért, hogy ez a tanács/tipp/kisegítés a tulajdonunkban legyen. 

II. Célra

Véleményem szerint, cél nélkül nem lehet előre menetelni. Vagyis hát... lehet, de annak semmi értelme sincs. Ha belekezdünk valamibe - esetünkben egy történetbe -, akkor azzal célunk van. Lehet, hogy csak annyi, hogy a rengeteg szabadidőt valamivel kitöltsük, vagy épp az, hogy unatkozunk, és nincs jobb dolgunk. Reményeim szerint ebbe a kategóriába kevesen tartoznak, ugyanis mindannyian tudjuk, hogy ezeknek a blogoknak mi lesz a végzetük...
A második kategória természetesen írói jellegű. Vannak olyan emberek pl. én, akiknek az a céljuk az írással, hogy fejlődjenek, hogy sokkal, de sokkal jobbak legyenek benne. Igaz, ez egészen hajmeresztő cél; vannak olyanok, akik már az első bökkenőnél megbuknak, ám olyanok is, akik kitartanak, és harcolnak a végsőkig. Ezek azok a bloggerek, akik igazán bíznak magukban és az írásaikban is - ezek azok a bloggerek, akik mindent megtesznek azért, hogy eljussanak a célig.

III. Önbizalomra

Valljuk be, ha nincs önbizalmunk, akkor semmink sincs. Lehet célunk, álmunk, amit szívesen meg szeretnénk valósítani, el fogunk bukni, mert nem bízunk önmagunkban. Magam is a pesszimisták táborát erősítem, így tudom, hogy miről beszélek. Tudatában vagyok annak, hogy milyen is magunkban mérgelődni azért, mert az a bizonyos fejezet nem érte kell a kellő hatást, vagy épp azt az eredményt, mint amire az elején vágytam. Ettől eltekintve viszont úgy állok a dolog mellé, hogy meglehet, hogy nekem nem tetszik, de az még nem azt jelenti, hogy nem lehet jó. Bízni kell abban, hogy az olvasóknak szubjektív véleményeik vannak, ami azt jelenti, hogy valakinek biztosan fog tetszeni. Bízni kell magunkban - bízni abban, hogy igenis képesek vagyunk olyant alkotni, ami sokaknak tetszeni fog. Bízni abban, hogy  képesek vagyunk a csodákra.

IV. Türelemre és rózsára

Mint ahogyan a mondás is tartja: jó munkához idő kell. Egy fejezeten rengeteget kell dolgozni, így már meg sem kell említenem, hogy egy min. 20 részes/fejezetes történetre mennyi időt kell (kellene) szánni. Hetek, sőt hónapok munkája egy teljes, tökéletesnek gondolt történet. Nem csak arra kell figyelni, hogy ne legyen benne helyesírási hiba, hanem arra is, hogy az események viszonylag reálisak legyenek. Ehhez persze nyugalom kell, idő és csend. Az elsőt és az utolsót hamar meg lehet oldani, az időt viszont nemigazán, hisz tudjuk: az idő az, amiből a fentiek keveset adtak nekünk. emiatt pedig minden egyes szabad és nyugodt percet ki kell használni, hisz csak így juthatunk el a végső állomásig, azaz a történet befejezéséig.
Kezdő bloggerek szokták elkövetni azt a hibát, hogy már az első pillanatban várják az eredményt. Nem. Csak a szerencsésekkel fordul elő az, hogy már az első lépések után sikerük van, ennek az esélye viszont egy a százhoz. Azért, hogy elérjünk valamit, türelemre van szükségünk - türelemre önmagunkhoz.

V. Időre

No, ez az, ami nekünk, bloggereknek, nincs. De tényleg. Küzdhetünk érte, akarhatjuk őt, mégsem kapjuk meg. Miért? Mert az élet így jár el a bloggerekkel. Ha jobban belegondolunk, akkor nincs időnk írni. Mindig van valami, ami közbeszól, ami nem engedi, hogy az ember lánya/fia/neje/unokája/ufója/krumplija tisztességesen leüljön a számítógép/laptop elé, és normálisan leírjon minimum három paragrafusnyit. Nem, ilyen nincs. Vagy a kinti zajok szólnak közbe, vagy a családod épp most tartja az őrültek-napját, és mindenki épp most beszél/ad neked dolgot, vagy épp annyira sok a tanulnivalód/teendőd, hogy egyszerűen nincs rá időd. Ezen nincs mit ragozni, ami szomorú. 

VI. Rendes, normális, emberhez méltó körülményekre

Ez egy kicsit kapcsolódik az ezelőtti dologhoz. Csak akkor lehet szépet és csodásat alkotni, ha nyugodt környezetben vagy. Az öcséd nem szól hozzád, nem most kell elmenned a boltba, és a kinti zajok sem harsogják túl a gondolataidat. Tudjátok, hogy mi a baj ezzel? Ez csak hajnalok hajnalán adatik meg, na meg akkor, ha mindenki lefeküdt már aludni. Szomorú, de igaz. 

VII. Kritikára

Attól függetlenül, mert neked tetszik a történeted, az még nem azt jelenti, hogy tökéletes is. Mindenkinek vannak hibái, és ezt mindenki tudja. A Segítséghez  tartozik ez is, ám mégis külön kategóriába tartozik, ugyanis nem mindegy, ha segítünk a másiknak abban, hogy hogyan, miképpen folytassa a történetét, vagy rávilágítunk a hibáira. Véleményem szerint még mindig jobb egy lehúzó, mégis biztató kritika, mint egy olyan, amelyik alaptalan, felületes és egyáltalán nem segít abban, hogy a blogger előre lépjen-e, vagy épp hátra. Számtalan kritikát olvastam már, kértem is egy csomót, mégis csak keveset tudtam megfogadni, mivel abból a temérdek kritikából csak néhány adott olyan tanácsokat, amelyek igazán a segítségemre váltak. 

A kritika elsősorban rá kell világítsa az írót a hibáira - olyan hibára, amelyek mindenki számára hibák -> a kritika nem teljesen szubjektív kell legyen. Persze, lehet benne saját vélemény, a kritikaíró elmondhatja, hogy mi tetszett a történetben, mi nem, ő mit tenne egy bizonyos szereplő helyében, és ő mit javítana az egészen; de ez nem elég. Le kell írnia azokat az alapvető hibákat, amelyeket minden épeszű és írástudó ember észre kéne vegyen. Ilyet viszont kevesen tesznek. 

+I Egy remek, kreatív, egyedi történetre 

Véleményem szerint, ezt nem kell sokat ecsetelnem. Ha remek eredményt szeretne az író elérni, akkor egy olyan történettel kell előállnia, amely saját, különleges, és nem lopott. 

Következtetésképp: egy jó történethez segítség, türelem, bizalom és idő kell, na meg, egy remek ötlet, amellyel mindenkit - majdnem mindenkit - leveszünk a lábáról. 

Lépj elő az árnyakból! | 3+1 tipp, hogyan válhatsz népszerű bloggerré

 Már egy jó ideje fogalmazódik bennem ez a cikk, és nem olyan régen kérdeztetek is ezzel a témával kapcsolatban, így eldöntöttem, hogy végre valahára megírom ezt a cikket, a téma pedig nem mást, mint egy kis segítség, hogyan léphetsz feljebb a bloggerek ranglétráján. Mellesleg én ezt a népszerűségi "versenyt" teljes mértékben elítélem, elvégre ez az egész arról szól, hogy ki mennyire tudja eladni magát vagy éppen melyik témára kattannak éppen rá az olvasók, de ennek ellenére én mégis megpróbálok néhány tanácsot adni nektek, ami biztosan javít az esélyeiteken.

1. Jó történet

• Akármilyen hihetetlennek tűnhet, azért a népszerű bloggerinák sem a semmitől váltak ismerté. Félreértés ne essék, egyáltalán nem alkottak tökéleteset, sőt! Viszont kemény munkával, valami olyat írtak, amilyet még senki más, vagy csak különleges módon fogalmazták meg a történetüket, esetleg egy nem szokásos szemszöget alkalmaztak.
• Egyediség, egyediség, egyediség. Nem számít, hogy előtted már ötszázezer gimis blogot írtak, még lehet egyedi a történeted. A lényeg az, hogy pl: a te százezredik középiskolás sztorid kitűnjön valahogy a többi közül. Próbálj egy olyan dolgot (érzést, eseményt, stb), amit mások eddig nem.
• A változatos karakterek. Ne legyenek jók és rosszak! Ha pedig valaki nagyon gonosz, adj egy okot, egy előzményt annak, hogy miért olyan, amilyen. A karaktereid személyisége pedig lehetőleg ne ugyan olyan legyen.
• Minimalizáld a helyesírási hibákat. Tudom, tudom, már a csapból is ez folyik, de ha belegondolsz van benne igazság. Olvasd át többször, minimum kétszer, utána pedig nézesd át egy bétával! Hidd el, egy idő után már csak elgépelések lesznek!

2. Igényes küllem

• Valószínűleg azt kérdezed, miért is van ennek szerepe ebben a cikkben. Ez igen egyszerű, emberek vagyunk, vizuális lények, akik sokszor (azaz szinte mindig) a borító alapján ítélnek. Ha van egy szép kinézeted (a szépség nem egyenlő az agyonkódolttal), akkor megvan az esélye, hogy elterjed a linked "azta de szép a dizije" címszó alatt és előfordulhat, hogy páran bele is olvasnak a történetbe. Egyébként én sok olvasómat úgy szereztem, hogy mikor teljes designt, esetleg fejlécet készítettem valakinek, megkérdezte, hogy írok-e valamilyen történetet, és mikor igennel feleltem, kért egy linket, és annyira megtetszett neki, hogy fel is iratkozott. Ez is lehet egyfajta reklám...

3. Reklám, reklám, reklám

• Valahonnan értesülnie kell az olvasóközösségnek a blogodról, így egyértelmű, hogy elkezded népszerűsíteni a blogod. De mégis hogyan? A leggyakoribb és talán a leghatásosabb módszer a facebook-os hirdetések. Fontos, hogy legalább két naponta írj ötnél több blogos csoportba és megfelelő hirdetést készíts. Erről egy korábbi cikkemben találtok egyéb információkat.
• Cserék. Kérj meg pár bloggerinát, hogy tegye ki a linked, cserébe te is tedd ki őt! Ez is egy remek módszer, bár sokan azt állítják nem nézik meg a linkcseréket. Én ha nem is konkrétan azt nézem, amikor lefelé görgetek a blogon, akaratlanul is észreveszem, melyik blogokat tette ki az illető, ez pedig azért jó, mert minél több helyen látja valaki a blogodat, annál valószínűbb, hogy benéz. Ezért én kitaláltam egy aranyszabályt: Legyél ott mindenhol! Azt hiszem, magáért beszél.

+1 Írói álprofil

• Mint azt feljebb említettem, hasznosak a facebookon történő hirdetések és nagy valószínűséggel eredményesek is, azonban még egy kicsit lehet javítani az esélyeket. Készíts egy új facebook profilt az írói neveddel! Sokkal jobban össze fog forrni a neved a blogoddal, ami segíthet majd az olvasóknak beazonosítani a történeted. 

Nicolette F.

Az írók típusai

Miért vagyunk írók, és miért írunk?

Ezekkel a kérdésekkel fogok most foglalkozni a cikkem soraiban.

Először is, szögezzük le, hogy mit jelent az „író” szó. Maga szó, két szófajba osztható:

- folyamatos melléknévi igenév, mi szerint betűket, jeleket lejegyző személy

- főnév, definíciója szerint professzionális szerző, írásban közlő kommunikáló személy, aki írással vagy más módon közli a gondolatait.

Tehát, mi írók, betűket, sorokat írunk, és gondolatainkat, észrevételeinket, - leginkább magunkat akarjuk kifejezni.

   De mi van azzal, hogy mindenki író, elvégre életünk lapjait mi írjuk? Mi számít írásnak, és mitől különbözik az iskolában megírt fogalmazás a blogolástól vagy egy könyv megírásától? Csak tollal és papírral lehet írni, vagy az írást más formátumokban is ki tudjuk fejezni?

A válasz egyszerre megközelíthető és megközelíthetetlen.

Írok nem attól vagyunk, hogy tudatosan írunk, vagy írónak nevezzük magunkat, nem a közönség vagy a publikálás tesz minket íróvá, és még csak nem is tehetségünk vagy fantáziánk miatt lesz toll vagy billentyűzet az életünk célja. Elvégre írhatunk úgy is, ha nem ismerjük a betűket vagy a szavakat, írhatunk saját nyelvükön, vagy képekben – a lényeg az, hogy írni akarunk. Íróknak érezzük magunkat, és magunkból teszünk valamit az élet asztalára.

Nem lehet tágabban megfogalmazni az "íróság" fogalmát, azon kívül, hogy írók akkor vagyunk ha magunkból tudunk írni. Mi így fejezzük ki magunkat.

A második fontos pont, hogy milyen célból írunk. A következő mondatot olvassátok el és tegyétek hozzá a saját válaszotokat.

Azért írok, mert …

/mert itt bármit megtehetek. Kitalálhatok, alkothatok, építhetek, csókolózhatok, gazdag lehetek, vámpír lehetek, Liam Neesonnal lehet az apám, Robert Pattinson fogát érezhetem a nyakamba.

• Avagy az öncélú író. Aki a saját világát akarja megteremteni, egy picit menekül és egy álomvilágban él.  Ide tartozik az álmodozó, akinek túl szűk a valóság, ezért egy másikat alkot. Vagy a sérült, akinek valami hiányzik az életéből, akár egy ember, akár egy jelenség (pl. szerelem) akár az élete (pl. akit bántanak a suliba, az gyakran menekül az írásba azáltal, hogy kitalál egy jobb életet magának.) Illetve a traumát átélt emberek, gyakran írásban találják meg önmagukat, azáltal, hogy leírják mit történt velük, levelet írnak, naplót vezetnek. Ezek az emberek mind írók, és magukért írnak legfőképp.

• De persze vannak más típusú írók: - az aki másokért ír, közönségíró. Ő öncélú író volt egykor, de fordult a kocka és elkezdett a közönségéért, a barátnőiért, vagy valakinek írni. Ide tartoznak az újságírók, (pl. aki egy újságnak ír) azok, akik egy pályázatra, versenyre írnak, vagy amikor órán fogalmazást kell írnod, akkor is közönségíró vagy. Itt mindenkinek a célja, hogy valakinek „megfeleljen” vagy bizonyítson, versenyezzen, publikálhasson, közönségre tegyen szert. Összefoglalva; amikor megkérnek, hogy írj egy interjút az egyik blogtársunkról, közönségíró vagy, mert másnak „kell” írnod. A lényeg itt, hogy valakinek, vagy valaminek írsz. (Pl. Én karácsonyra most édesanyámnak egy mesével kedveskedtem, amit bár elsőnek magamnak írtam, rájöttem mennyire örülne neki, és végül átjavítva, bővítve, szerkesztve, mint egy kis könyvet úgy adhattam oda, és felettébb örült neki. Ez a közönségíróság.)

Ezek alapján, sokan elgondolkoztatók milyen írók vagytok. Én habár sok gondolkodás után nem tudtam megtalálni a harmadik írótípust, találtam még egy érdekes gondolatmenet.

   Miért írunk? Az előbbiekben, erre megkaphattuk a választ, miszerint vagy magunkért, vagy másokért írunk. De miképpen függ össze ez azzal, hogy írók vagyunk? 

Gondolkodjatok el rajta, hogy miért vagytok írók!

Azért vagyok író, mert ... 

Személy szerint; én talán egy egyszerű eset vagyok, de van egy kis csavar. Elsőnek kiskoromban kezdtem el írni, leginkább azért mert nagyon sok filmet és könyvet láttam, melyben a fantasztikus dolgok megmaradtak bennem, és a fejemben egy űrt hagytak, miszerint az én életemnek is ilyennek kéne lennie. Megírtam tehát, egy történetet, melyben a lánynak különleges képességei voltak, kalandokat és szerelmet él át, csupa olyan dolgot amit én szerettem volna. (Ezek alapján sok blogban ezt a sémát találom meg, miszerint az író vágyai megtalálhatók a történet alapjaiba.) Később persze már nem Harry Potter fanficeket, hanem saját történeteket találtam ki, de akkor már bennem volt az az érzés, hogy író vagyok. Vagyok, voltam és leszek. Már nem magamért írtam, hanem azért hogy egyszer olyan lehessek mint J.K.Rowling, Neil Gaiman, James Dashner. Valójában csak régen voltam öncélú író, ma már a közönségírók közé tartozok. Valahol a magam és a mások között ragadtam, egyszerre akarok magamnak minél egyedibb és sokszínűbb történetet alkotni, és közben híres lenni, dicsőséget és megbecsülést szerezni, hogy bebizonyíthassam jobb vagyok mint "gondoltatok".

Így hát, ha föltesszük magunknak a kérdést, miért írunk? és miért vagyunk írók? rájöhetünk arra, mikor vetett minket a sors az írás és az írók világában, mikor lettünk azok, akik ma vagyunk.

   Köszönöm szépen, hogy elolvastad a bejegyzésemet és remélem, egy kicsi tükröt tudtam mutatni neked, miért vagy író, és milyen író is vagy valójában. Szerintem érdemes ezen elgondolkodni, mert így egy picit önmagunkat is megismerhetjük az írás által.

További szép karácsonyt nektek: 

Jalena Wyrey

Ui. mivel facebookon sokan kommenteltetek, szeretném leszögezni, hogy ez mind a saját elképzelésem a blogvilágról, ez nem határolható be ennyire szűken, mint ahogy én azt az előbbiekbe írtam. Tehát, senkinek nem kell elfogadni, vagy elhelyezni magát a fönt sorolt két típusba, mint említtettem ez csak egy saját gondolatmenet. :) 

Promóció | avagy egy jó kampányszöveg összeállítása

 Beismerjük-e vagy sem, titkon mindenki folyamatosan több és több követőre vágyik. De hogyan is szerezhetünk olvasókat? Erre rengeteg módszer van, én azonban az egyik legközkedveltebbet fejtem ki részletesen, mégpedig a facebook-os csoportokban való hirdetéseket.

 Egy jó kampányszöveg összeállítása talán még magánál, a történet megírásánál is nagyobb problémát jelent. Nálam legalábbis biztosan. Ebben a bejegyzésben összeszedem, szerintem miket is kell tartalmaznia figyelemfelkeltő reklámnak, amitől az olvasók pillanatok alatt rákattintanak a blogodra. Én legalábbis ha egy ilyen kampányszöveggel találkozom, mindig megteszem.

♔~Mi az, amit soha, semmilyen körülmények

között, ne tegyünk?~♔

•  Fogadni merek rá, hogy veled is előfordult már, hogy egyszerűen nem tudtál semmi épkézláb szöveget alkotni, ezért csak annyit írtál, hogy "ha van kedvetek, nézzetek be:)". Ez tényleg nagyon cuki, csak éppen senki nem kattint rá a blogodra, vagy ha mégis, akkor csak elvétve egy-két hihetetlenül unatkozó ember. Ezt, és ezek fajtáit ajánlatos mellőzni.
•  Az a bizonyos #aképcsakfigyelemfelkeltés hashtag. Természetesen nem árt, ha van egy figyelemfelkeltő képed, de ezt a hashtaget semmiképpen se tedd bele. Egyébként ennek használata csak régebben volt nagy divat, és általában csak akkor használták, ha egy random képet illesztettek be, azonban én mégis megemlítem, nehogy eszetekbe jusson.
•  "Telefonról írtam, ezért a helyesírásom nem a legjobb, azt ne nézzétek, de azért itt van". Ezt egyszerűen csak ne...
•  Javaslom, hogy inkább ne írd oda azt, hogy "nem sablon". Ez egy túl relatív fogalom, egyénenként változik, hogy ki mit nevez annak, ezért nem érdemes ezzel dobálózni. Lehet, hogy az egyik ember szerint tipikus sztori, míg a másik ember, egy más szemszögből nézve már egyedinek nevezi.
•  "EZT EL KELL OLVASNOD", "LE FOG ESNI AZ ÁLLAD" és társaik. Először is, mindenki meg fogja érteni akkor is, ha nem tapadsz rá a caps lookra, és egy blogot elolvasni sosem kötelező. Ezeket hanyagold!
•  "Hagyj nyomot". Ha az olvasót megnyeri a történet, vagy esetleg túlzottan megbotránkoztatja, úgyis ír egy kommentet, vagy pipál. Ha pedig mindenképpen véleményre vagy kíváncsi, akkor kérj egy kritikát vagy eleve úgy indíts, hogy: "...keresek egy olyan embert, aki írna egy pár soros véleményt a blogomról...". De ha mindenképpen szeretnéd, hogy jelezzék, ha elolvasták, egy "kérlek"-et és egy "köszönöm-öt" azért biggyessz oda.
•  Lehetőség szerint próbáld meg helyesírási hibák nélkül, ékezetet használva megírni a hirdetést, mert ez alapján már kialakul egy vélemény az író stílusáról. Ha bizonytalan vagy a helyesírás szabályaiban, akkor inkább kérj meg valakit, hogy nézze át, jól írtad-e meg, a történethez pedig keress egy bétát. 

♔~Műfaj~♔

 Ez az egyik olyan dolog, amit mindenképpen meg kell említened. Egy olvasó számára általában ez a legfontosabb szempont, ez alapján dönti el, hogy neki való-e a történeted. Én javaslom, hogy mindenképpen elöl kapjon helyet, mert így az olvasó tudni fogja, hogyha ő egy gimis, romantikus sztorit keres, akkor nem a te akció dús, sci-fidet fogja olvasni.

♔~Figyelemfelkeltő kép~♔

 Mindenképpen ajánlom, viszont még egyszer megemlítem, hogy semmiképpen NE tedd ki a #képcsakfigyelemfelkeltés hashtaget, mert teljesen felesleges és rengeteg embert irritál, ami eleve nem jó dolog, ha épp olvasókat akarunk szerezni.

 De akkor mit tehetünk ki? Igazából bármit, ami kapcsolódik a történethez. Ez lehet, egy

• tájkép, mely a sztori egy fontos helyszínét ábrázolja, 
• egy kép a főszereplőről,
• egy fontos momentum (pillanatkép),
• egy meghatározó elem (például egy esemény vagy tárgy),
• könyvborító vagy akár a fejléc
• sőt, egy montázs mindezekről is figyelemfelkeltő lehet.

♔~Fülszöveg~♔

 Ez a bloghirdetések egyik alapköve. Jó esetben a történeted, tömör figyelemfelkeltő kedvcsinálója, amely már önmagában is olvasásra készteti az odatévedőket. Azt hiszem egyértelmű, hogy bérelt helye van a hirdetés elemei között.

♔~Idézet~♔

 Van kedvenc jeleneted, mondatod? Szuper, mert akkor már van is egy alapod a hirdetéshez. Én általában a legdrámaibb részt szoktam kiemelni, majd ráírni egy képre vagy néhányszor ezzel kezdem a hirdetést. Ha beleírtad a fülszöveget, akkor viszont nem feltétlenül van rá szükség, mert a túl hosszú, regény méretű kampányszövegek sem célravezetőek. Legyen tömör, de hatásos.

Nicolette Field

Karácsonyi ötletbazár + megválaszolt kérdés

Arra a döntésre jutottam, hogy a cikk első felében fogom egy kedves olvasó kérését teljesíteni. Donatella C. azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy írjunk neki ötleteket természetfeletti történetekhez.
Én őszintén bevallom, hogy nekem az ötleteim egy könyv vagy pedig egy film alapján szoktak jönni. Éppen ezért nem tudom mennyire számít természetfelettinek, de én egy Csillagok háborúja, Hobbit esetleg Gyűrűk Ura fanfictiont például szívesen olvasnék. Csak gondoljunk bele... nem lenne érdekes egy Joda szemszögéből megírt történet?
Viszont ha te a vámpírokhoz és egyebekhez ragaszkodsz, megerőltetem a fantáziámat és igyekszem pár történetet kitalálni nektek! :)


1.) Teremtmények háborúja:
A Földön minden rendben és az angyalok kezében van az irányítás; összességében az bolygó sorsa múlik rajtuk. De ha a sötét erők nem nyugszanak bele ebbe? A démonok uralkodója, Lucifer király, szeretné átvenni a hatalmat. Összehívja az összes sötét teremtményt és megszervez egy hadsereget. A sereg készen áll, a démonkutyák csorgatják a nyálukat, Lucifer pedig teljesen biztos a győzelmében. Vajon ez a vége az angyaloknak? Mi lesz a Föld sorsa?

2.) Körút:
Egy fiatal manó útra kel, hogy felfedezze a világot. Útja során sok élőlénnyel találkozik... Voltak köztük barátságosak és hát, kevésbé azok. De vajon a kedves és barátságos manót egy neki tett ígérettel eltudja csábtani a gaz troll? És mi lehet az az ajánlat? Tarts velem is minden kiderül!

3.) A szerződés:
Azt gondolod ez is csak egy tipikus vámpíros történet? Gyere és derítsd ki! A vérszívók és a vérfarkasok között már egy évtizede békesség van. Létezik egy szent szerződés amin a két faj barátságot köt. De mi történik ha az a papír eltűnik? Mint a két "nép" hadsereget szervez. De Emily és Harold, a két jó barát  ezt megpróbálja megakadályozni? Sikerülni fog nekik? Vagy vérontás lesz a vége?

4.) Állati barátság:
Azt mondják a kutya a legjobb barátunk. Egy kedves teremtés, amely mikor rossz napod van odabújik hozzád, fejét az öledbe hajtja. De mi van akkor, ha egyszer a kutyád meg szólal, te pedig ezt elmondod valakinek? Egy kellemes utazást nyerhetsz az elmegyógyintézetbe.
(...)  Pár év múltán mikor Anne-t kiengedték valaki a szobában várt rá. Egy régi jó barátja... De vajon ki lehet az a titokzatos személy, aki annyi mindent tud a lányról? Jöjj és tudd meg a választ! 

5.) Varázslatos ló:
Bizonyára te magad is ismered az unikornisokat. De hiszel is bennük? Alexander az a szerencsés ember, aki már látott. Sőt! Nagyon jó kapcsolatot alakított ki ezekkel a "lovakkal". De egy szerencsétlen baleset következtében mostohaanyja is tudomást szerez ezekről a lényekről. Mi lesz az unikornisok sorsa? Titokban marad a létezésük, vagy Alexander gonosz nevelője kiteregeti a titkot? 

Hát ezek is lettek volna az én ötleteim! Ha esetleg megtetszett valamelyik ötlet és felszeretnéd használni, akkor kérlek az kommentben jelezd nekem. :)
Remélem tudtam segíteni nektek...
És előre is boldog karácsonyt!

                                     Charlotte…♥